Akli, más néven Öregakli (ukránul: Okli) falu a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszõlõsi járásban. Határos Nevetlenel és Akli heggyel.
Fekvése:
Nagyszõlõstõl 25 km-re délre a román határ mellett fekszik.
Nevének eredete:
Neve a magyar akol fõnév képzõs származéka.
Története:
1323-ban Akly néven említik elõször. Területe õsidõk óta lakott.
A határában levõ Halom-domb a hagyomány szerint avar temetkezési hely. Közelében volt Kávás-vár, melynek területe Romániához került.
Református temploma 15. századi eredetû, 1540-tõl a reformátusoké.
A 17. században Gyulai Ferencnek két udvarháza is volt a faluban. 1803-ban leégett, 1804-ben helyreállították, 1934-ben fazsindelyfedését palára cserélték. Fa haranglábát 1977-ben építették újjá.
1910-ben 459 magyar lakosa volt, ma 388 lakosából 386 magyar nemzetiségû.
A trianoni békeszerzõdésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
A falut Mikszáth Kálmán: Akli Miklós c. regénye tette híress
Nevezetességek:
Református temploma - a 15. században épült.
Fekvése:
Nagyszõlõstõl 25 km-re délre a román határ mellett fekszik.
Nevének eredete:
Neve a magyar akol fõnév képzõs származéka.
Története:
1323-ban Akly néven említik elõször. Területe õsidõk óta lakott.
A határában levõ Halom-domb a hagyomány szerint avar temetkezési hely. Közelében volt Kávás-vár, melynek területe Romániához került.
Református temploma 15. századi eredetû, 1540-tõl a reformátusoké.
A 17. században Gyulai Ferencnek két udvarháza is volt a faluban. 1803-ban leégett, 1804-ben helyreállították, 1934-ben fazsindelyfedését palára cserélték. Fa haranglábát 1977-ben építették újjá.
1910-ben 459 magyar lakosa volt, ma 388 lakosából 386 magyar nemzetiségû.
A trianoni békeszerzõdésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
A falut Mikszáth Kálmán: Akli Miklós c. regénye tette híress
Nevezetességek:
Református temploma - a 15. században épült.