Batár (ukránul Bratove) falu a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszõlõsi járásban.
Fekvése:
Nagyszõlõstõl 23 km-re délre a Batár-patak mellett fekszik, Nevetlenfaluhoz tartozik.
Nevének eredete:
Neve az azonos nevû vízfolyás nevébõl származik, az pedig a török batar (= nyugat) szóból.
Története:
1216-ban Batar néven említik elõször.
Az egykori Ugocsa vármegye egyik legrégibb településének 950 lakosa közül 770 (80%) a magyar.
A 14. században flamandok lakták, majd az 1717-es tatár betörés után ruszinokat telepítettek ide.
1910-ben 540, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
A trianoni békeszerzõdésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
Középkori római katolikus temploma a 19. században elpusztult.
Ortodox temploma a 19. században épült.
Fekvése:
Nagyszõlõstõl 23 km-re délre a Batár-patak mellett fekszik, Nevetlenfaluhoz tartozik.
Nevének eredete:
Neve az azonos nevû vízfolyás nevébõl származik, az pedig a török batar (= nyugat) szóból.
Története:
1216-ban Batar néven említik elõször.
Az egykori Ugocsa vármegye egyik legrégibb településének 950 lakosa közül 770 (80%) a magyar.
A 14. században flamandok lakták, majd az 1717-es tatár betörés után ruszinokat telepítettek ide.
1910-ben 540, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
A trianoni békeszerzõdésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
Középkori római katolikus temploma a 19. században elpusztult.
Ortodox temploma a 19. században épült.