Az Árpád-házi királyok idején benépesült falu nevét Gyakfalvaként 1360-ban és 1380-ban említik, 1384-ben Diákfalvának írják.
Elsõ birtokosai a Gyakfalviak voltak, késõbb több nemesi családnak volt itt birtokrésze.
Nevetlenfaluként 1619-ben szerepel elõször a helység.
A falu lakói a reformáció kezdetén, felvették az új vallást.
A XIX. századi gótikus stílusú templom helyén új református templom épült 1910-ben.
A jó arányú, klasszicista jellegû templom egyhajós, a nyolcszög három oldalával záruló apszissal. A nyugati homlokzat felett emelkedõ kétszintes, hegyes gúlasisakos tornya háromszög oromzattal kapcsolódik a hajóhoz. A lizénákkal tagolt homlokzatokon lévõ ablakok és a nyugati bejárat félköríves záródásúak.
1987-ben a hívek adományából felújították a templomot.
A templom 200 férõhelyes.
1996-ban a gyülekezet visszakapta tulajdonába az 1948-ban törvénytelenül elkobzott parókiát.
Elsõ birtokosai a Gyakfalviak voltak, késõbb több nemesi családnak volt itt birtokrésze.
Nevetlenfaluként 1619-ben szerepel elõször a helység.
A falu lakói a reformáció kezdetén, felvették az új vallást.
A XIX. századi gótikus stílusú templom helyén új református templom épült 1910-ben.
A jó arányú, klasszicista jellegû templom egyhajós, a nyolcszög három oldalával záruló apszissal. A nyugati homlokzat felett emelkedõ kétszintes, hegyes gúlasisakos tornya háromszög oromzattal kapcsolódik a hajóhoz. A lizénákkal tagolt homlokzatokon lévõ ablakok és a nyugati bejárat félköríves záródásúak.
1987-ben a hívek adományából felújították a templomot.
A templom 200 férõhelyes.
1996-ban a gyülekezet visszakapta tulajdonába az 1948-ban törvénytelenül elkobzott parókiát.